Nagy Feró, az utca embere, megteremtette a nemzet egységét. Vagy a propaganda áldozata lett?
A nagyváros kossuthdíjas farkasa egyedül maradt, de egyesítette a magyarokat - olyat tudott mondani, ami ellen mindenkinek fel kell lépni. Majdnem azt írtam, hogy minden jóérzésű embernek, de nem csak nekik. Mindenkinek.
A Németh Balázs Vagyok nevű, aktuálisan a kormány elé tolt megmondóember járt talán legközelebb a mai magyar valóság leírásához, amikor a "nincsenek tények", és a "hagyjuk a konkrétumokat" szállóigéket kimondta. Bármennyire is egyet értettem a gerincmentes publicista Bayer Zsolttal, amikor Balázs Vagyok szemébe mondta, hogy "három agysejtű idiótának" tartja, ez a két gondolata sokszor eszembe jut. Azt mondják, hogy nincsenek zebrák, miközben ott futnak a kamera előtt. Kitalálnak egy komplett adóprogramot, majd azt hazudják, hogy ez az ellenzék terve. Letagadnak, elferdítenek, relativizálnak mindent. Nincsen valóság, vagy ha úgy nézzük, több van.
Ebben a közhangulatban mond olyat az idős rocker, amit senki nem vállalhat.
Feró elmondja, hogy a Szőlő utcában mindenki jól járt.
Itt a már emlegetett Balázs Vagyok, Bayer, az arcára véglegesen gúnyos mosolyt faragtatott Vitályos Eszter, vagy Baja város szégyenfoltja, az utcai harcos Menczer Tamás sem érthet egyet, ők sem kenegethetik szét. El kell ítélniük.
Nyilván a te kezed is ökölbe szorul, de egy pillanatra állj meg, gondold végig, hogy mi történhetett.
Október vége van, Feró kora reggel M1-et néz, ahogy mindig. Már az első tüske előtt hallja, hogy a Szőlő utcában nincsenek fiatalkorú lányok, nincs nyomozás, rágalom az egész, Semjén Zsolt barátjára akarják kenni azt, hogy valami közember lányokat futtatott. Eszébe jutnak a régi idők, talán egy-két csinos arc is felsejlik a múlt ködében. Megjelenik egy kis mosoly is a szája szegletében. Voltak idők, amikor ő is belefutott ilyesmibe. Jól érezte magát, fizetett is ahogy kell, a hölgy boldogan távozott. Mindenki jól járt. Lecsúszik néhány feles, kimegy a békemenetre. Nyilatkozgat, hiszen ő egy sztár, de biztonsági játékot játszik, csak azt szajkózza amit a tévében hall, esetleg egy kevés saját élménnyel fűszerezi. Elégedetten megy haza, elmondta amit elvárnak tőle, hidratált is rendesen, nem lesz másnapos sem.
A másnap azonban mégis eljön érte, csak nem ahogy szokott. Arra ébred, hogy egyedül maradt. Nem ártatlan, de áldozat. Azt mondta, amit a közmédia, de mégis egy ország ítéli el. Helyesen.


Comments